|
Témaindító hozzászólás
|
2005.07.07. 13:30 - |
A betűtípus Luxi_Serif, ezt kell használnod! |
[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
| Sziasztok!Remélem végre nekem is sikerült felkerülnöm. |
| sziasztok DOLGOZÓK és DOLGOZGATÓK!
sajna volt egy nap áramszünet az ELTE-n és ahogy az már lenni szokott, most nem kapom a maileket. Ha tehát valaki írna nekem, akkor vagy a Fórumon, vagy a Digitalizátoron, vagy az olahvera@axelero.hu ra írjon még egy hétig. Remélem, jól vagytok, majd még írok!
Vera |
| Most arról írnék néhány szót, hogy mi a különbség a \cup és a \bigcup, illetve a \cap és a \bigcap (vagyis a halmazok uniójára és metszetére vonatkozó műveleti jelek és nagyoperátorok) között. Ha ezek két változó, vagy két halmaz között vannak, akkor a \cup, ill. a \cap a használatos, pl. $A \cup B$. Ha pedig ez a művelet több halmazra vonatkozik, amely halmazok a jel mögött vannak, akkor a \bigcup, ill. a \bigcap használatos, pl. $\bigcup A_i$. Hogy miről lehet őket megkülönböztetni? Elvileg a méretről, mert a nevéhez méltóan a \bigcup nagyobb, mint a \cup. De sajnos a gyakorlatban ez nem mindig van így, van ahol hibásan a \bigcup helyett is \cup-ot használtak. Még egy megkülönböztetési mód, hogy a \big-eseknek sokszor (de nem mindig!) van ilyesmi indexük, pl.: $\bigcup_{i=1,2,\dots,n} A_i$. Ha ilyet láttok, az mindig \bigcup. És még az is lehet egy különbség, ha a \big-esek előtt nincs változó, hacsak nem úgy, hogy a változó és a \big-es között van még egy műveleti jel, pl.: $A\cap \bigcup_{i=1,2,\dots,n} B_i$. Tehát az a lényeg, hogy a \cup és \cap mindig két változóra (halmazra) vonatkozik, amelyik előtte és mögötte áll, a \big-esek pedig többre vonatkoznak és ezek mind mögöttük állnak. És a \big-esekre is igaz, mivel nagyoperátorok, hogy kiemelt módban az indexük és kitevőjük alattuk-fölöttük van, szövegköziben pedig mellettük, hacsak ki nem teszitek a \limits-et: $\bigcup\limits_{i=1,2,\dots,n} A_i$. |
| Írnék egy pár szót a lábjegyzetekről. Alapvetően a parancs a megfelelő helyen elhelyezett
\footnote (ez a tananyagban is benne van, egy példával együtt), ilyenkor a TeX automatikusan
számozza a lábjegyzeteket. Ha OpenOffice-ban csináltok lábjegyzetet úgy, ahogy Matyitól
tanultátok, a konvertálás után is ez keletkezik, ezzel nincs is baj. Baj akkor van, ha
valamiért nem folyamatos a lábjegyzetszámozás, tehát nincs automatizmus, de erről már írtam.
Másik probléma az, ha valami kényes helyre kell lábjegyzetet tenni, pl. egy táblázatba. De
ilyen példa az is, ha egy lábjegyzeten belül van a következő lábjegyzet (megmondom őszintén,
én még ilyennel sohasem találkoztam eddig, de most igen). Ilyenkor az a megoldás, hogy oda,
ahol a hivatkozás van, be kell írni a \footnotemark parancsot és oda, ahol már lehet
lábjegyzetet írni, a \footnotetext parancsot. Tehát például valami ilyesmi a megoldás:
Alapszöveg\footnote[1]{Első lábjegyzet\footnotemark[2].}\footnotetext[2]{Második lábjegyzet.}.
Az OpenOffice-ban én a következő megoldást gondolom a legegyszerűbbnek ebben az esetben:
Egymás után elkészítitek a lábjegyzeteket úgy, mintha folyamatosan jönnének, majd exportáltok
TeX-be és már a KWrite-ban a megfelelő helyekre beillesztitek a megfelelő
\footnotemark[szam]-okat, az ezekhez tartozó \footnote-okat pedig kicserélitek
\footnotetext[szam] parancsra. |
| Úgylátszik rosszhelyre küldöm a leveleim. Működik ez a cím is: almasi.janos@axelero.hu? Megküldöm Ildikónak is a megoldasom a lábjegyzetben lábjegyzet-re, és megkérem, hogy érthetően magyarázza el itt nektek. |
| Én még hál' Isten nem találkoztam ilyen lábjegyzetekkel, remélem sokáig nem is fogok. Amiket írtatok kódokat kimásol6om? Csak jó lenne tudni mire való, de megfejtem! :)) |
Átmásoltam és feladatonként már jól számozza.
De a lábjegyzetben lábjegyzet megvalósítása nagyon magas labdának tünik nekem... |
| Janó, Lehelnek igaza van, ha cikkenként csinálod, nem fordulhat elő ilyen, mert persze a TeX részenként újrakezdi automatikusan a lábjegyzetszánozást. Ettől függetlenül bármikor előfordulhat, hogy valamiért nem folyamatosan számozódik a lábjegyzet, ilyenkor használhatod a \footnote[szam]{labjegyzet} formát, ilyenkor "szam" számozású lesz a lábjegyzet. |
| Az is lehet, hogy a max az index indexében van, és akkor a megoldás: F_{1_{\max}}. Itt a \max-ot, mint függvényt nyugodtan használhatod, csak tedd kapcso zárójelek közé és akkor nem kell a \text. |
| mi? miről van szó? Lehel, add meg az e-mail címed, légyszives.
|
| Pírulnom kell...Azt az anyagot nem vettem a kezembe mostanig...
A másik anyag (a tananyag kivonat) lényegesebb volt számomra.
Azt hiszem ezzel még mások is lehetnek így.
Talán nem ártana egy figyelemfelkeltő körlevél, megelőzendő a dupla munkát!
Gyors volt a távozásunk Fehérvárról...Sajnos ilyen apró, de lényeges dolgokra nem jutott idő. De lehet csak én voltam figyelmetlen.
Tehát elnézést kérek! |
Bocsáss meg, hogy ellent mondok, de abban a dokumentumban, amit Székesfehérváron szétosztottam (igaz, még nem fejeztem be, de most már fojtatom), a második fejezet címe: 2. Szöveg, cikkenkénti átmásolása üres dokumentumba. Ámbár valóban nem szóltam, amikor a KöMaL szerk.-ben átnéztem a hozott anyagaitokat. Bocs. Remélem még nem késő. |
| Így igaz Lehel, de ha a legelejétől így kaptuk volna utasításba , nem lenne keveredés.
|
Az F_1_{\text max}-nak az a baja, hogy duplán van az index. Ennek szerintem igy kellene kinéznie:
F_{1~\mathrm{max}}
Itt nekem azért sántít valami, mert nem látom a tartalmat, de így kellene egyben az indexet csinálni. |
Pedig tudod, hogy nem oldalanként kell, hanem cikkenként.
Azt meg úgy lehet, hogy már az RTF-ből egy teljes cikknyit másolsz át.
Ha már át vankonvertálva, akkor meg a \begin{document}-től a végéig, az \end{document}-ig úgy, hogy ezt a két utasítást nem viszed át, átmásolod egy fájlba. A \begin{document} előtti részt egyszer kell átvinni, lehetőleg úgy hogy minden utasítás egyszer szerepeljen. |
Hali Mindenki!
Most olvastam a fórumot és van egy egyszerü kérdésem ha a F_1_{\text max} és még a szövegis alsó indexben van ez miért nem müködik valaki tudja az segitsen. |
| Ildikó!
A lábjegyzetet a tanácsod szerint csináltam s így már sikerült berakni az összes képletet de egy gond még mindig van, én megszámozom de konvertáláskor felülbírálodik. 8 oldalon van öszesen 11 lábjegyzet 1-től 11-ig számozva, de nálam minden oldalnál előről kezdi a számozást.
Probáltam az összes oldalt egy filebe összemásolni és újraszámozni a lábjegyzeteket, de ez már meghaladta a tudásomat. |
| köszönöm a választ nem kaptam meg egyébként, meg egyébként nem is bírok dolgozni mert beszart a monitorom azt még nem jött a gelkás, hogy megjavitcsa!!!!remélem jól elvagytok úgy egyébbként. |
| Helló Elnök Úr, nagyon eltűntél a szemünk elől! Mi újság? |
| Én is azt kérem, Lehelhez hasonlóan, hogy írd meg, melyik oldalról van szó. És igazad van, tényleg benne van ez az \lgroup a tananyagban, de hogy a fenébe került oda? Én még sohasem használtam. Tehát vegyük sorra a kérdéseidet: 1. Ha nagy zárójelet akarsz valahova tenni, egyszerűen \left( valami \right), ezeket a groupokat ne használd. 2. Ahogy Lehel is írta: középre emelve a \sum alá-fölé teszi a dolgokat, szövegköziben nem, de a középre emelt törtben a számláló is és a nevező is szövegközi stílusú. Ezt a saját példádban a következőképpen lehet kiküszöbölni: $$\sum^n_{i\--1}=\frac{\sum\limits^n_{i=0}}{n}$$ 3. Nem tudom, mit értesz az alatt, hogy „kalap szerűen zárójel” (ezért is jó, ha megírod, hogy melyik szám melyik oldaláról van szó), de próbáld ki ezt: \widehat{valami}. 4. Erre a \prod-os kérdésre tényleg konkrétan írd meg a füzet- és oldalszámot. 5. Erre Lehel válaszolt. 6. Ez az \arrowvert is az \lgroup-hoz hasonló szintű, hagyd el, helyette: |, vagy ha szükséges: \big|, esetleg \left|…\right|. 7. Lehel válaszolt rá. 8. A \mod is hasonló a többihez, de annyi a különbség, hogy előtte is, mögötte is nagyobb (egy szóköznyi) hely marad ki. 9. Nem vagy Te a Szigeten? |
[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
